2009-08-31
Vincze László
Kényelem
Kényelmes az ágyad, Drágám!
Abban fekszem puha párnán.
Te átölelsz és rám hajolsz,
Aztán sietve megkajolsz…
Szeretsz?
Kérdezlek: Szeretsz?
Azt feleled. Lehet!
Tekintetedből mégis,
Azt olvasom: Mehetsz!
Hiányzol
Kínoz nagyon a magány,
Az egyedüllét szinte fáj!
Téged feledni nem lehet,
A hiányod megöl engemet.
Jegygyűrű
Karikagyűrű! … Ma megveszem!
Aztán az enyém leszel Kedvesem.
Táncolunk majd a lagziban,
Aztán, uzsgyi, az ágyiba!
Tekintet
Kockás ruha, pepita,
Alakjára rászabva.
Tekintete égő tűz,
Ahogy rám néz, láncra fűz.
Harcos
Konok harcos, nagy merész!
A csatában tettre kész.
Talán otthon is tettre kész,
A fenét, ott már nem merész!
Lim-lom
Kacatok közt nincsen érték?
Azt mondom, ez furcsa kérdés.
Találok én sok szépet,
A lomok között értéket.
Soha
Kereslek mindenhol keservesen,
A világ elrejt előlem, Kedvesem…
Te sem lelsz reám már soha,
Aztán elszáll az élet: - tova.
Penge
Körmöd éles, mint a penge
A nyoma itt van a szégyenszemre.
Tátong sebem, folyik a vér,
A szerelmed, lám ennyit ér!