Négy évszak: Tavasz
Márciussal újból eljött,
A napsütésből jó időt szőtt.
Rét szélén, a patakpartján gólyahír,
Ibolya és terítve a sok-sok kankalin.
Ott repdes a szitakötő és a lepke,
Nézd, és a zordon tél messze elfeledve.
Négy évszak: Nyár
Megérlelte nyár heve a gabonát,
Aratni kell, készítsd kaszád, ne tovább.
Rügyből mára gyümölcs érett fenn a fán,
Időnk szép, szedd össze, mit a Teremtő ád.
Oly üde, vidám ilyenkor még a világ,
Nem hiszed, de elhervad majd a virág.
Négy évszak: Ősz
Meredek domboldalon szőlősorok,
A seregélyek terített asztala van ott.
Régóta érik a fürt a meleg őszi napon,
Igaz, az ó-bor már mind-mind a csapon.
Ott a puttony telik, emitt már must folyik,
Ne sajnáld a prést, hordód bizton telik.
Négy évszak: Tél
Madár fázik, ül az ágon, fú a szél,
Amint elment Őszapó, már ide is ért a tél.
Rázza-veri hó-paplanját Télanyó,
Ideért végre, száll és száll a fehér hó.
Ordas vonyít erdő alján éhesen,
Nárciszillat bódít bent a meleg kégliben.