Hét törzs: A lovas
Nyeregben érkeztél a hosszú útról,
Életre eleged lett a vándorlásból.
Kerülj be, hozott Isten a múltból!
Hét törzs: A vezér
Megjöttél végre, alig vártunk,
Együtt a hét törzs, s mi hálálunk.
Gyorsan jöttél, haza hívtunk,
Együtt a világot megtanítjuk,
Réges-rég az összefogást sírjuk.
Hét törzs: Az alföldön
Kies mezők, lassú-folyók,
Üde rétek, kis csobolyók.
Rónaság e tartomány,
Távol-messzi, a szem itt ellát.
Gyere-gyorsan, fussál velem,
Ameddig a kedvem lelem.
Remény és hit záloga e róna,
Magyar hazánk büszke tróna.
Ameddig te búzát teremsz,
Titkot őrzöl, s jövőt jelentsz.
Hét törzs: A Balaton
Tó az, igen, de nekünk tenger,
Akárki mást mond, nekünk nem kell.
Rajta – gyerünk, indul a hajózás,
Juj, de szépen siklik ez a vitorlás.
Álom benne nyaranta fürdeni, úszni,
Ne hagyd ki, ide bármikor el tudsz jutni!
Hét törzs: Hegyek
Jer-jer velem, fel magasra,
Erre van a szikla orma.
Ne tétovázz, mássz fel újra,
Ősök hívnak ezen útra!
Hét törzs: Erdőn
Kerek erdő, négy sarka,
Élmény keresztülvágni rajta.
Rikító, sokszínű, tarka-barka.
Hét törzs: Az ingovány
Káka nő és buzogány,
Errébb néhány fűzfa áll.
Sikló csusszant, tova már.
Zörren száraz törött ág.
Ing-ring, nyel az ingovány.
És egy ráadásvers
Hét törzs: Mezők
Kalászok ringanak a tavaszi szellőben,
A határ jólétet ígér ebben az esztendőben.
Záporeső gondosan locsol a mezőben,
Árpa, búza és zab gyarapodik erőben.
Reggelente friss harmat mosdatja tisztára,
Orcáját a napsugár szárítja aranyló-sárgára.
Kalapálja kaszáját az arató végre-valahára.