Versek "Kaloda-vers", vagy akrosztichon egy rég elfeledett verselési forma.

Valamikor Tinódi szignálta így műveit, majd Ballasi és Ilosvai játszottak ekképp a betűkkel.

A képviselő

 

Ez a vers, egy sokadik, hosszúra nyúlt testületi ülésen született, amint elképzeltem, mire is gondolhatnak társaim.

 

Zsibbadt lábbal, háttal, nyakkal,

Meredek a hang felé.

Már megint csak ülök,

És ettől teljesen megőrülök!

 

Ülésezünk, pedig későre jár az idő,

Ömlik a monoton szó,

Ki az, ki ért itt valamit?

A szomszédom is nagyokat hunyorít.

 

Zagyvált, fölényes idegen szavak,

És én figyelek álmos-buta képpel,

Figyelek, mintha értenék valamit,

Az előadó most is nagyot alakít.

 

Hozzá szóljak?

Azt sem értem, mi ez az egész,

De rendületlenül figyelem a valamit,

Valaki tán, valami céget alapít?

 

Akkorát bólintok, megfájdul a nyakam,

Felriadok, nem, – nem szólok!

S tovább tettetem, hogy figyelek,

Ugyanúgy, ahogy a többi gyerek.

 

Most egy vidéki

Tartja az előadást,

Ő az, aki mindent tud,

Még azt is, hogy négylábú a lúd.

 

                     Ismétli is százszor

A galád,

„Új suli kell”,

Hogy miért, az talány?

 

Az óvodát

A berekbe képzeli,

Javaslata, itt mégis megfontolás

Tárgyát képezi.

 

Egy helyre mindent,

Ez az ’integrális’ oktatás?

Arról viszont hallgat,

Hogy nemsoká itt a kilakoltatás.

 

Régió, büdzsé, ’progyekt’,

Prézlitől bűzlik a gyerek?

Figyelek, mintha érteném a valamit,

A sarokban a pók épp egy hálót kanyarít.

 

„Egy udvarba sulit, óvodát,

És a tetőtérbe néhány irodát,

Erre kapunk jó kis juttatást,

És megvalósul az artistális-oktatás!”

 

Szegregált gyereket szegre,

Székre állt megint a mezsgye.

Szomorkás új szakfeladat,

Számlálgatni a pad alatt.

 

A büdzsé üres, de tele a régió,

Mától nem fán terem a dió!

A progyekten fejlődik a létra,

Na ettől menten elaléltam.

 

                 Kezemre ólmot rak az álom,

Hogy mikor lesz vége, már alig várom.

Nem vagyok marionett figura,

Szavazatom ezért is lett fura.

 

Zsibbadt lábbal, háttal, aggyal,

Tovább meredek a hang felé,

És csak ülök és ülök…

Na többet ide sem jövök!

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2
Tegnapi: 13
Heti: 38
Havi: 616
Össz.: 135 557

Látogatottság növelés
Oldal: A képviselő
Versek "Kaloda-vers", vagy akrosztichon egy rég elfeledett verselési forma. - © 2008 - 2024 - kaloda-versek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »