Versek "Kaloda-vers", vagy akrosztichon egy rég elfeledett verselési forma.

Valamikor Tinódi szignálta így műveit, majd Ballasi és Ilosvai játszottak ekképp a betűkkel.

Itt olyan versek következnek, melyek a nevet magyarázzák

 

                Hercegnő

 

Zárva még szíved a sok kérő előtt,

Utolsó próbát tesz a seregnyi jelölt.

Loholnak, irány a sárkány-fészek,

Elszántak, érted pusztulni is készek.

Jutalom, kezed és még a fél ország,

Kísérlet van csak, és nincsen óvás,

A királyfi visszatért, nincs rajta rontás.

 

 

                   Múzsa

 

Mióta megérintett bársonyos keze,

Új világot láttatott szép szeme.

Zavaros sorok most rendbe állnak,

Sosemvolt ábrándok a fejemben járnak,

A verssorok könnyedén papírt szánt’nak.

 

   Csengő hangú

 

Szívhez szóló az ének,

Zengőn ölel át, s szépen,

Orvosság, mitől vidám a lélek.

Naponta énekhang csendül,

Óv, nyugtat a dallam, ha zendül.

Reggelig hallgatnám kéjjel,

A széplányt, ki énekel éjjel.

 

 

 

 

  A szép varázslónő

 

Az ellenség bent ül a házban,

Remélem, a mágia segít!

Mesebeszéd csak a bűbáj,

Igazi varázslat a csel itt.

Démon a szép varázslónő,

A bűvölése győzelmet vetít.

 

 

     A szorgalmas

 

Méhecske zsong-bong szorgalmasan,

Elszáll, de visszatér mindig hamar.

Leszáll, és a kisvirág meghajolva köszön:

Ide gyere, kedves, itt jó helyed löszön!

Tátika is tátja jó nagyra a száját,

Térül-fordul a méh, mert elfogadja báját.

A méz meg már annyi, elsüllyeszt egy gályát.

           

 

         A szerelem ára

 

Hősi ének, évezredes ármány,

Egy alma gurul, aranylóan, sárgán.

Lángoló szerelem, ölel a szépek-szépe,

Édes lopott percek-órák, múló régi kéje.

Nehezen cammogó évek, a város szabad!

A kapuban ló áll, faképe ronda és ravasz.

 

  

   A tűzhely

 

Városokban, falvakban,    

Enni adsz és jóllakatsz.

Sustorogva lángol a tűz,

Zord időben hideget űz. 

Tiszta, békés családi tüzek,

Az őrzői: „Vesta-szüzek”.

 

 

 

Virradatkor született

  

Kakasszó hívja a hajnalt

Oly csöndes még a kis lakás.

Reggelt csalogat a házi madár,

Nálánál jobban senki nem tudja, mi a szokás.

Éled az udvar, ébred a ház,

Lépések zaja, s kint még egy kukorékolás.

Isten-adta pirkadat, a szobában sírás,

Anya öleli büszkén újszülött kisfiát.

                                          



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 10
Tegnapi: 45
Heti: 62
Havi: 562
Össz.: 136 157

Látogatottság növelés
Oldal: Hercegnő.. (8 vers)
Versek "Kaloda-vers", vagy akrosztichon egy rég elfeledett verselési forma. - © 2008 - 2024 - kaloda-versek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »