Az ártatlan 1.

 

Fiatal lány fürtöcske,

Üde, hamvas kis csibe.

Zakatol a kis szíve,

Igéző nap szép szeme.

Kacér lépte jellege,

Egy kislányhoz illik-e?

 

                                 

  Az ártatlan 2.

 

Félős riadt őzike,

Üres még a kis szíve.

Zajtól riadt kismadár,

Ide-oda szálldogál.

Kérdőn nézem, kire vár?

Egy fiúnál épp megáll!

 

                                 

  Az ártatlan 3.

 

Fázós reggel ébredt ő,

Ügyes, rendes, csinos nő.

Zárva szíve, erre jő,

Illeg rajta szoknya bő.

Kellemes kis álmot sző,

Engem keres, ez a fő.

 

 

  Az ártatlan 4.

 

Fagyos tájra esik hó,

Üget szánkóban a ló.

Zúzmaraág, jeges tó,

Igyekezni nem való.

Kislány vágtat: „gyí, faló!”,

Elaltat a kandalló.

 

                                                                   

  Az ártatlan 5.

 

Felsikolt a kis lüke,

Üvölti, hogy nincs füve!

Zárt szobának nincs füle,

Izgalomba csap dühe.

Kertbe oson: van tüze!

Eltűnik a helyszűke.

                       

 

  Az ártatlan 6.

 

Fodros szoknya, fehér ing,

Üdvözlően csókot hint.

Zeneszóra táncol, ring,

Illeg-billeg, kacag, int.

Kedves mami óvva-int,

Etetni kell, már megint!

      

      

                    Az ártatlan 7.

 

Fehér szoknya, fess cipő,

Üde virág e kis nő.

Zene minden kis szava,

Izgul érte apuka.

Későn ne gyere haza!

Este nem lesz vacsora!

                          

 

  Az ártatlan 8.

 

Felgyúl este a lámpa,

Üveg szűri a tájat.

Zene szólal, hív csárda,

Ide vár a kis lányka.

Kedvemre való mátka,

Esküvőnk van csak hátra.

 

 

  Az ártatlan 9.

 

  Furcsa kislány a Kata,

  Ünneplője sem laza.

  Zárkózott, ártatlan lélek, 

  Ijed-riad, ha reánézek.

  Kezét rántja: „Ó, de félek!”

„Egy puszit adj csak, kérlek!”

 

   

                    Az ártatlan 10.

 

Fülbevaló villan elő,

Üzenve, hogy ez a menő.

Zöld szeme is irtó nyerő,

Igazi, nagy, titkos erő.

Kunkori kis tincsei,

Egy angyalka kincsei.

        

 

Az ártatlan 11.

 

Fullánk van a nyelve helyén,

Üres szavak, csendben legyél!

Zúgolódó fura szerzet,

Irgalmatlan ám a helyzet.

Kicsit talán, ha hallgatnál,

Esztendőre asszony volnál!

        

 

Az ártatlan 12.

 

Fürge, serény, dolgos ujjak,

Üzeni, hogy rá ne fújjak.

Zavartan, de odamegyek,

Igazi szép kislányt lelek.

Kezét fogom séta közben,

Eltűnünk a sűrű ködben.

        

    

  Az ártatlan 13.

 

Fogy erőd, ha megpillantod,

Üdvöd nyered, ha láthatod,

Zúg, mardos a szerelem,

Igazi, mámorító érzelem.

Kincsed legyen ez a leány,

Egy életen vigyázz reá!

        

 

  Az ártatlan 14.

 

Faparipa versenylova,

Ügyesen jár, szinte csoda!

Zabra nem fájt soha foga,

Iramodik hova-tova.

Kicsi gazdit viszi haza,

Ekkor már a haja laza.

        

 

  Az ártatlan 15.

 

Fűzfa sípját mikor fújja,

Ügyes táncot jár az ujja.

Zengő dal a kék ég alatt,

Ilyen zenész rég nem akadt.

Kislány ing-ring úgy hallgatja,

Elalvását halogatja.

Oldal: FÜZIKE (15 vers)
Versek "Kaloda-vers", vagy akrosztichon egy rég elfeledett verselési forma. - © 2008 - 2024 - kaloda-versek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat